Kiállításokon túl - Alkotársak évzáró

"Ez az év is úgy tűnik el, kérdezem, de még se felel, aztán majd, ha dönteni kell, vigyázz rám... "
Van ebben a dalszövegben jóadag melankólia... Nekünk, Alkotársaknak nincs okunk búbánatoskodni, de azt kijelenthetem mindannyiunk nevében, nagyon elfáradtunk!
Hosszú, tartalmas évünk volt, és ez még csak a második, amit aktívan töltöttünk, a rutin szerzés fázisában vagyunk. Ez azt jelenti, hogy még  mindig sokat aggódunk, sokat szervezünk, és még mindig nem tudunk figyelni az apró részletekre, a logisztikára.

Duda Dániel az Irodalmi Kávéházban

Tavasszal nyitotta meg kapuit az Irodalmi Kávéház, amin ismét csodás díszletet produkáltunk, büszkék lehetünk magunkra, az est tartalma mellé biztosítottuk a hangulatot.

Június 2.-a hatalmas teherként ülte meg a lelkünket, mindenhol szerettünk volna helytállni.
Először az óvodai rögtönzött kiállításon mérettünk meg, ami a dunavecsei 2. számú óvodában, a ballagás után volt egy napig látogatható. Kellemes készülődésben, sok helyi segítséggel tudtuk berendezni a kiállítást, Margó, Julcsi, Betti, Niki, Dorka és én tudtunk anyagainkban osztódni. Gyermekeknek is élvezhető képeinkkel, tárgyainkkal rendeztük be a miniatűr csoportot, és meg kellett állapítanunk, nem áll távol tőlünk az ovi világa, nagy élvezettel bíbelődtünk, improvizáltunk, alkalmazkodtunk a kis bútorokhoz, szekrényekhez, falakhoz.

Kunadacs

Ugyan ezen a napon, Kunadacson, egy fantasztikus szervező és rendező csapattal nyitotta meg kapuit, a kunadacsi helyi amatőr művészekkel együtt rendezett kiállításunk, amin kibővített csapattal és hihetetlen anyaggal jelentünk meg. Itt kaptuk a felkérést is, hogy a Gazdik Róbert által vezetett Lovasfarm és mondjuk ki, állatmenedéket támogassuk munkáinkkal. Németországban rendezett árverésen elkelt munkáink bevételéből az állatmenedék fennmaradását és fejlődését tudnánk elősegíteni. Nagyon örültünk a felkérésnek, és csapatunk lelkesen az ügy mellé állt. Nem csak azért, mert megható volt, hogy kinézték belőlünk a színvonalat,  hanem mert alkotó családunkban többen elkötelezett állatvédők, és az ügy, nem és nem tűr halasztást, tenni is kell érte. Felajánlott munkáink októberben el is indultak útjukra.

Alkotársak csapata a kiálltás megnyitón

Farkas Éva munkái

Szarvas Nikolett munkái

Bagoly György festményei

TAnK képei

Németh Dóra és a csipkés hölgy munkái

A nyár hatalmas feladattal, a 2. Alkotársak Művésztalálkozó és Alkotótábor készülődésével, szervezésével telt- ami  Betti védnöksége alatt kelt életre augusztus végén.

Látogatókkal közösen készített akril festmény született, 1x1 méteres nagyságban, és a Polgármesteri Hivatalnak ajándékoztuk, köszönet képpen a támogatásért

Még  mindig maradtak sötét foltok, még mindig van, mit javítani, gyűlnek a tapasztalatok, hogy hogyan lehetne jobban, okosabban csinálni, de mi mindent beleadtunk, és összességében egy fantasztikus négy napot tudhatunk magunk mögött. Minden tagunk kitett magáért, s bár nagyon hiányoltuk a távolmaradóinkat, szívükben, lelkükben és művészi elhivatottságukban magunk mellett tudtuk őket is. Új barátokra tettünk szert, újabb és újabb amatőr, elképesztő munkássággal, kreativitással bíró alkotókat ismertünk meg, Geréné Tábori Nóra szappankészítő, Pordan Ilona szalagvirágok, Otott-Kovács Ildikó dekorgumis, Kerti Zsolt, régi barátunk 3D origamis, Hegedűsné Kiss Viktória üvegmozaik technika, Reiprich Csilla gravírozó és pirográfus, Kecskeméti József fafaragó személyében. Ami pozitív előrelépés volt, hogy támogatókra leltünk a közösség tagjai sorában, s most már nem csak a Polgármesteri Hivatal jóvoltából, hanem civil szerveződésből is anyagi forráshoz jutottunk. Így nem csak lehetőségeinkben kaptunk szabadabb kezet, de vissza is tudtuk forgatni az anyagi forrásokat az eszközeinkbe, a szórakozás és a vendéglátás is felkerülhetett a megoldható dolgok listájára. Ezúton is hálánkat fejezzük ki, minden támogatónknak!

Szágosné Kiss Margó munkái

Braun Beatrix gyöngyékszerei

Schüller-Rabi Julianna textil csodái

TAnK festményei és Németh Dóra grafikái

Kecskeméti József, fafaragónk munkái

Muci néni alkotásai

Meglepetésként csatlakozott hozzánk egy cukrász hölgy, elérhetősége a képen

Hegedűsné Kiss Viktória üvegmozaik alkotásai

Szarvas Nikolett munkái

Julcsi textilei

Otott-Kovács Ildikó dekorgumi alkotásai

Farkas Éva és Kerti Zsolt kavalkádja

Kecskeméti József munkája

Farkas Éva, festő és Kerti Zsolt, 3D-s origami mester

Alkotársak cégérfa, még cégérek nélkül

Kerti Zsolt életre kelt autója

Pordan Ica néni munkái

Alkotársak a kiállítás megnyitóján

Támogatóink

A programsorozat záró estjén, a Csonka Színkör fergeteges előadását láthattuk! Köszönet a sok nevetésért! 

Szeptember elején, a Falunapon, rögtönzött kiállításon bemutatkozhattunk Homoródszentmártonban, Erdélyben. A Vikár Béla Nőikar és a dunavecsei Polgármesteri Hivatal küldöttségének védnöksége alatt utaztathattuk ki munkáinkat Erdélybe, ahol jó szívvel, nyitottan és nagy érdeklődéssel fogadtak minket. Igaz, a fél kiállítási anyag itthon maradt, a nagy szervezés közepette, de így is helyt tudtunk állni, és újabb ötletem támadott a Falunappal kapcsolatban. Még pedig, hogy a meghívott különböző település amatőr alkotói a vásártéren kirakodó vásár keretében árulhatnák a portékájukat. Legyen az szőttes, fafaragás, dekupázs, ékszer avagy lekvár, mézeskalács, egy multikulturális vásár keretében lehessen egymás munkáiból mazsolázni. Vonyarcvashegyről, Szerbiából, és Dunavecséről volt kint delegáció, a Homoródszentmártont képviselő helyiekkel együtt ez szenzációs lehetne! Már csak képviselnem kellene valahol az ötletemet!

Erdélyben nagy érdeklődés kísérte ezt a pár kiállított tárgyunkat. Percekig levegőt sem kaptam a meghatottságtól!

Közben Betti gyöngyékszere minősítést nyert a művészetek nagy tárházában, az Iparművészeti Múzeumban kiállították munkáját.

Dorka fantasztikus rajzokkal töltötte a nyarat, és újabb sikereket ért el választott sportágában, az íjászatban. Margó aprólékos, finom ízléses dekupázsai életre keltek, és elindultak hódító útjukra. Niki, vizsgái és egyetemi elfoglaltságai mellett mesés süthető gyurmás evőeszközöket, használati tárgyakat, kitűzőket álmodott meg, s új területre is kalandozott, a makramé világába. Általa készített, gyöngyökkel díszített fonal bokaláncot jómagam négy hónapig le sem vettem a lábamról. Farkas Éva újabb és újabb képekkel gazdagította kiállítási gyűjteményét, és Erdélyben olyan sikert aratott munkája, hogy meghívást nyert a nyaranta megrendezendő alkotótáborba is. Julcsi befejezte monumentális alkotását, az Alkotársak molinót, ami egy cégérfa lett, ránk jellemző cégérekkel, elképesztő méretekkel, színekkel, ötletekkel megvalósítva. Muci néni gyöngyvirágai is szaporodnak, s jómagam is festegetek, amikor csak hozzájutok egy kis szabadidőhöz. Bogi viszont ezt az évet visszavonulásra szánta, titkon reméljük, hogy megújulva, felfrissülten robban vissza a köztudatba, hiszen mindenhol az Ő munkáit keresik, számtalan érdeklődő csak miatta látogatta az eseményeinket, s jönnek újból, hogy vele találkozhassanak. Üvegmandaláit, selyemmandaláit nem feledték, és naptártervei is igen sokakat izgatnak.
Aktív, év végi lezáró eseményünk volt a 4. Irodalmi Kávéház Adventi Versünnepe, ahol ismét színvonalas háttér díszlettel tudtunk megjelenni. Vendég kiállítónk, Jousse Erzsébet volt, aki néhány hónapja fest olajképeket, megjelent verses kötetét maga illusztrálta, és ezen az estén néhány versét élőben hallhattuk Tőle. Az egész est kellemes, várakozó hangulatban telt, sikerült a közelgő ünnep hangulatát megidézni, versekkel, képekkel, szépséggel díszíteni.

Vendég művészünk, Jousse Erzsébet munkái

Farkas Éva festményei

TAnK alkotás, az anyaságról

Dorka grafikák

Díszlet gyöngyökkel és képekkel

Az alkotóév méltó ünnepeként, december közepén, barátunk és alkotótársunk, Csomák Lászlóné, Cserzsi kiállításában gyönyörködhettünk Dunaújvárosban, a Bartók Béla Színház aulájában, mely még nyitva van, az év végéig biztosan látogatható!

Cserzsi: Mama ( József Attila)

Klimt más anyagokból...

" Ez az év is úgy tűnik el, kérdezem, de még se felel, aztán majd, ha dönteni kell, vigyázz rám..."
Mit kérdeznék?  Jól csináltuk? Helyt álltunk? Létezünk? Ki tudja... Amatőrök vagyunk, még bizonytalanok, esendők, lépkedők... Próbálunk munka mellett, gondok mellett, problémák hátán egyensúlyozva valami pluszt csinálni, ami másoknak is öröm, kikapcsolódás, példaértékű, sőt, követendő lehet... Lapulnak még asztalfiókba rajzolók, írók, költők, festők, fafaragók, gyöngyösök és batikolók, hímzők és subázók, szövők és álmodók, és akadnak zenészek, akik egy amatőr táborban leülnének pengetni a gitárjukat. hárfájukat, mandolinjukat... Ki tudja? Hátha megtaláljuk egymást és nagyobbra nő barátságunk, mint az álmaink.
Kedves Olvasó! Nektek alkotunk, s adunk magunkból.

Vigyázz ránk!
TAnK, azaz Tischler Anna Katalin

Készülődés az óvodai ballagásra

Az Alkotársak csapata egy kis kedvességgel várja a ballagó óvodásokat 2018. június 2.-án, 9 órakor, a  dunavecsei Százszorszép óvodában! Felkérést kaptunk Csontos Edina vezetőasszonytól, hogy teljesítsük régi vágyát, hozzuk el a kicsiknek is kiállított tárgyainkat! Nagy gondot és sok fejtörést okozott, hogy mi az, ami a gyermekek számára is érdekes, kedves és megragadó tudna lenni, hisz, nem mindent tud befogadni a gyermeki szem. Gondoltuk,  megoldjuk a feladatot, gondolkodjunk kicsiben, apróban, alacsonyban és mesésben, hisz van bennünk még abból a pajkos, csintalan gyermekből, hogy vállalhatjuk a kihívást. Ezt a felkérést legjobban Braun Betti tette magáévá, aki meseszép és mesés gyöngyapróságokat alkotott külön erre az alkalomra!
Látható lesz gyermeki énünk, a mesefigurák iránti rajongásunk, versek illusztrációi, a színek és életjel-képek, grafikák szívhez szóló megjelenési. Apró tárgyainkkal, puha textil variációkkal a kicsiknek kedveskedünk, és reméljük, hogy majd örömet okoznak e neves napon. A rögtönzött kiállítás még ezen a napon,

szombaton látható, azután betöltve hivatását, megszűnik!
(Alkotársak)

Jelen voltunk a Zeneiskolai Záróünnepen

Igaz, senki sem tudta, hogy ott vagyunk.
Ugyanis, valahogy elfelejtették nyilvánosságra hozni a szervezők, hogy a terem hátsó részén egy kis Alkotársak- válogatással várjuk az érdeklődőket. Mi mindenesetre teljesítettük a vállalásunkat, a cél és az eszköz adott volt, hogy nem éltek vele, az Ő dolguk.
Pár képet a készülődésről készítettünk, hogy saját albumunkban benne legyen, hisz sokszor nem a nagy kiállítás hozza meg a várva várt lehetőségeket, hanem a kicsi, apró, de gondos jelenlét. Aki mégis betévedt a kis, könyvektől illatos helyiségbe, nem csalódott, sőt, inkább reklamáltak, hogy miért nem tudtak erről a lehetőségről....? Kérem szépen, mi ott voltunk! Reklamálni, sajnos, másnál kellene....

Meghívó Kiállításra

Inspirációra vársz? Bátorságot szeretnél gyűjteni? Neked is vannak fiókba rejtett alkotásaid? Gyere el amatőr kiállításunkra, nézz meg minket! 

Szeretettel várunk minden érdeklődőt ezen a napon, Kunadacson, ahol is rajtunk kívül, 7 helyi amatőr alkotóval együtt állítjuk ki munkáinkat! A Falunap keretében lesz állatsimogató, kirakodó vásár és koncertek! A Kiállítás megnyitója 14 órakor kezdődik és 2 hétig lesz látogatható a Faluházban!

Gyöngy a múzeumban

Ahogy azt már korábban írtam, jelentkeztem a XII. Országos Népi Mesterségek Művészete pályázatra. Április 18-án volt a  beküldött pályamunkák zsűrizése. Tűkön ültem és az értékelés után egy héttel írtam e-mailt a pályázati kapcsolattartónak, ha lehet szeretném tudni az eredményt. 10 perc múlva válaszolt: Kedves Beatrix! A Sárközi láncot elutasítottunk, de az ukrán gyöngygallér Modern Míves Termék kategóriát kapott és kitesszük a kiállítás anyagába.
Többször is el kellett olvasnom, mire felfogtam az írottakat.
Május 11-én tartották meg a megnyitót Budán, a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban.

Mondanom se kell, addig nem fogtam fel mi történik, amíg a vitrinben megláttam a láncomat, a többi tehetséges alkotó alkotásai között. Gombóccal a torkomban azon gondolkodtam, ez tényleg velem történik.
A kiállítást a Földművelési Minisztérium Hungarikumok Főosztályának osztályvezető asszonya nyitotta meg. Szakmailag V. Szatmári Ibolya etnográfus értékelte a munkákat.
A hagyományőrzésről, a kulturális értékek továbbadásáról szóló beszédek minden jelenlévőnek lélekemelő és megható volt.
Felsorolni is nehéz lenne, hány alkotás került megtekintésre, azért azt javaslom, aki teheti nézze meg ezt az ízlésesen összeállított művészeti bemutatót, amit június 20-ig lehet látogatni.
Helyszín: 1. kerület, Fő utca 6. A Lánchíd budai hídfőjétől egy kellemes 10 perces séta.

Köszönöm mindenkinek a drukkolást és azt is, hogy milyen sokan osztoznak örömömben.

Ezerrel készülünk!

Kedveseim!
Mindenkinek rengeteg munkája van, ezer helyen kell jelen lennie, de a legbelsőjében ott munkál, hogy egy hónap sincs már addig! Június 2.-a, Óvodai Ballagás és Kunadacs!
Háttérben számtalan szálon zajlanak az előkészületek; Betti megszerkesztette a laminálásra kerülő bemutatkozó lapokat, remélem, mindenkinek megnyerte tetszését a sajátja, nagyon sokat dolgozott vele a mi Bettink! Ezeket Dóri elviszi profi nyomtatóhoz, és a jó hír ebben az, hogy egy darabig nem kell bemutatkozásokon törni a fejünket, lesz egy szalonképes! Ezt vihetjük magunkkal a további helyekre.
Mint szerkesztő, megírtam a megnyitón elhangzó szöveget, melyet Dóri továbbít a kiállító helyiségnek, s miután úgy véljük, nekünk nem kell beszélnünk, ezt rájuk bízzuk, Ők mondják el valamilyen formában.
Dóri egyeztetett a kiállítókkal: május 24-25.-én össze kell csomagolnunk a dolgainkat, hogy elszállíthassa Kunadacsra, ahol is a Faluház kreatívai berendezik a kiállításunkat. Mindenki legyen kedves a saját dolgaihoz útmutatást írni, ha nem mindegy a sorrend, vagy a képek, kiállított darabok mellé kell feliratot tenni, ilyesmi. Feliratokat, ha lesznek, ki kell nyomtatni, és egyértelműen kell jelezni, hogy melyik képhez, tárgyhoz tartozik. Délután 2 órakor lesz a megnyitó, amelyre mindenkit szeretettel várunk! Hozzatok magatokkal névjegyet, ha kérnek, ne hogy ne legyen!

E mellett, ne feledkezzünk meg az óvodai ballagásról, két felé kell gondolkodnunk! Ugyan, itt személyes jelenlétre nincsen szükség, munkáink képviselnek bennünket, de oda is kell ha más nem, csoportosítani munkákat. Elszállítani, és ha vége, beszedni. Speciális helyhez alkalmazkodnunk kell, minden kicsi, alacsony, illetve a falakat nem tudjuk használni, maximum az ajtókat, szekrényeket, asztalokat.

És még mielőtt megkönnyebbülnétek, május 17. itt van a nyakunkban! A Könyvtárban lesz néhány munkából álló kis kiállítás kedvcsinálónak és díszletnek berendezve, 3-4 tárgy, festmény fér el fejenként, Betti vállalta, hogy aznap segít a koncert előtt Gottinak, elhelyezni az asztalokat, tárgyakat. Ehhez az kell, hogy aki tud, előző napig bezárólag juttassa el Bettinek a tárgyakat a Művházba. Nagyban ne gondolkodjatok, kevés a hely, kicsi a pódium, de legyünk jelen, támogassuk a gyerekeket! Szép lesz, meglátjátok! 
Mára ennyi! Gatya fel, Lányok!

Szarvas Nikolett interjú a Dunamellékében

                  Alkotársak –sarok:

                  Szarvas Nikolett és a 

                  Gyurmacsodák tündérkonyhája

-          Te vagy az Alkotársak azon oszlopos Alapítótagja, aki nem mélyült el a köztudatban, holott művészi munkáddal, finom és igényes apró tárgyaiddal beloptad magad a szívünkbe. Ennek oka, hogy miközben zajlanak rendezvényeink, életed a Szegedi Tudományegyetemen töltöd gyógyszerész hallgatóként. Kétfelé próbálsz teljesíteni, és a tőled telhető legtöbbet letenni a mindig színes és mesés kiállító asztalodra. Hogyan kezdődött kapcsolatod a kreatívkodással?

-          Gyermekkorom óta, Anyukám inspirálására mindenféle műfajt kipróbáltam, ami elérhető volt számomra. Fűztem gyöngyöt, rajzoltam, időszakokra kitöltötték az életemet, de nem ragadtak meg, hullámzó volt az érdeklődésem. Ugyan, nem volt hiábavaló, mert egy kézműves vásáron megláttam a kiállított és megvásárolható gyurmával díszített evőeszközöket, és fogékonyságomnak köszönhető, hogy nem a pénztárcámhoz nyúltam, hanem azon gondolkodtam el, hogyan tudnám magamnak, a magam elképzelése szerint megvalósítani. Kisebb beruházás után, néhány színből álló gyurma készlettel kezdtem, és magamtól jöttem rá, hogyan kell használni. Nagyon sokat segített az internetes hobby oldalak felkeresése, ötleteket, motívumokat találtam, amit beillesztettem a készülő munkámba, s ezeken a mintadarabokon tanultam meg, hogyan kell az anyaggal dolgozni.

-          Milyen tárgyakat készítettél eddig? Mi volt, ami a legnagyobb, amit rendeltek tőled?

-          Főként evőeszközöket megrendelésre, villákat, kanalakat, készleteket díszítettem meg egyedi kívánságra, brossokat, fülbevalókat, medálokat, kulcstartókat, kitűzőket, névtáblákat, gyűrűket. Ezek finom munkával készülő aprótárgyak, varázsuk a személyességükben rejlik. Nem régiben kaptam egy felkérést, hogy esküvői tortára készítsek maradandó díszt, s mivel a süthető gyurma könnyű, tartós, alkalmas a marcipán figurát helyettesíteni, ami mint tudjuk, idővel tönkremegy. Szerelmesen néző, cilinderes mesefigurákat rendeltek meg, ebből is látszik, hogy az igény folyamatosan bővül, s csak a képzelet szab határt a lehetőségnek. Igyekszem ezt is méltóképpen teljesíteni.

-          Hogyan készülnek ezek a gyurmacsodák?

-          Tervezés után, felpuhítom a gyurmát, nyújtom, szabom, sütiformákkal, speciális késekkel, pengével dolgozom, beborítom az evőeszközt, megformázom a tárgyat, és megcsinálom a díszítést. Addig nem nyomom össze, amíg nem leszek teljesen elégedett, javítok, leszedem, mint az igazi gyurmázásnál az oviban, elbíbelődöm, nem adok ki olyan munkát a kezem közül, ami számomra nem tökéletes. Azután sütőlapra teszem, és a csomagoláson megadott paraméterek szerint megsütöm a sütőben. Hagyom hűlni, mint az igazi sütit, hogy a szerkezete megszilárduljon, ne repedezzen meg, és gyakorlatilag készen van a személyes tárgy. Eleinte oda költöztem a sütő mellé, 5 percenként nézegettem, nehogy megbarnuljon, mint az első nyuszik… Elektromos sütővel a hőfokot is tudom kontrolálni, így könnyebb a művelet lezárása. Az alkotás folyamata néha kikapcsol, néha pedig feszültté tesz, attól függ, milyen a hangulatom, mennyit rontom el a készülő munkát. De szeretem csinálni, és élvezem az új kihívásokat.

-          Úgy érzed, ez marad a végleges műfajod vagy szeretnél mást is kipróbálni?

-          Nem gondolkodtam még ezen, egyenlőre megragadtam ezen a szinten, szeretem csinálni az ékszereket, evőeszközöket, brossokat, és azt, hogy lassan valóban felszabadul a képzeletem, és kipróbálhatom a határaimat. Az alkotás legszebb szakaszába értem. Igaz, néha elfáradok, ha nem megy valami, addig csinálom, amíg nem lesz számomra is tökéletes, de munkáim képviselnek engem, és ez kötelez.

        

       

Szarvas Nikolett munkáival az Alkotársak kiállításain, augusztus végén megrendezésre kerülő Alkotótársak Művésztalálkozó és Alkotótáborban közelebbről is megismerkedhetnek!  Elérhetőség és információ: www. alkotarsak.blogspot.hu

(Kata)